Attól függetlenül, hogy alapképzés elején még egyáltalán nem volt tervben a PhD, az utolsó évemben már azért több doktoranduszt megismertem, különböző kutatási területekről, és be kell valljam, néha poén szinten felmerült, hogy na majd én is.

Viszont poén ide vagy oda, voltak inspiráló személyek és pillanatok, amik ha nem is közvetlenül, de közvetve hozzájárultak, hogy tudatosabban vágjak bele ebbe az egészbe.

Jöjjenek hát a saját tanulságaim, helyenként mások által:

1. Beszélj olyanokkal, akik már belevágtak

Ez egy olyan jó tanács, amit én egy olyan barátomtól kaptam, aki próbált lebeszélni a doktoriról. Ugyanakkor, talán ez volt az egyik leghasznosabb az elején, mert így jobban fókuszáltam a PhD-juk különböző szakaszában lévő ismerőseim szubjektív megítéléseinek objektív szempontlistába ültetésére, mintsem az én saját szubjektív elgondolásaimra - anélkül konstruálva a dolgokat, hogy bármi fogalmam és/vagy tapasztalatom lenne a doktori képzésről.

2. Járj utána a feltételeknek

Kezdettől fogva úgy vagyok vele, hogy akárhova jelentkezem, az én felelősségem, hogy a lehető legtöbb információt begyűjtsem az elvárásokról, lehetőségekről, meg úgy mindenről. A Doktori Iskolánk honlapján elég részletesen le van írva minden, a felvételitől kezdve egészen a végzésig. Tényleg minden ott van, ha pedig valami nem egyértelmű, lehet emailt írni és telefonon érdeklődni, én kizárólag kedves és segítőkész tanulmányi ügyintézőkkel beszéltem, akik még hétvégén is válaszoltak.

3. Csekkold az élethelyzeted

Szerencsésnek mondhatom magam, mert a tanulmányaimat követően volt egy évem eldönteni, hogy munka vagy PhD - mármint, hogy mikor és hogyan. Kezdetben levelezőn képzeltem el az utamat, majd munka közben rájöttem, hogy én a valódi hivatásomnak szeretném szentelni az életem, kutatni és oktatni akarok mellette, így beláttam, hogy a nappali képzés jobban támogatja ezt az elképzelést. Az ösztöndíjas vagy önköltséges kérdés is hasonló. (Ismétlés: doktori ösztöndíj a képzés első 2 évében 140.000 Ft/hó, utolsó 2 évben 180.000 Ft/hó; önköltségesen 200.000 Ft/félév a mi képzésünkben.) Ha olyan munkahelyed van, amit szeretsz, jól is keresel/nem tudod azt a bevételkiesést megengedni magadnak, akkor sanszos, hogy a költségtérítéses verzió passzol jobban hozzád, ebben az esetben "szabadabb" vagy, persze mindenki maga dönti el, hogy mennyire maxolja ki a rendelkezésre álló időt. Ha nincs munkád/ nem vagy jól benne és kb ugyanannyi bevételt jelentene az ösztöndíj/ nem okoz jelentős kiesést, valószínű jól megleszel az ösztöndíjas verzióval, ebben az esetben viszont érdemes több időt tölteni a tanszéken.

Én az a típus vagyok, aki nem szereti tologatni a dolgait, a határidő az határidő. Mielőtt belevágsz, érdemes átgondolni, hogy a következő 4-6 évben hogyan tudod összeegyeztetni az életed többi területével és az elköteleződéseddel az egész doktorit.

Ugyanitt: a doktori drága hobbi ahhoz, hogy önköltségesen időtlen időkig húzd. 

+1 Próbáld ki kicsiben

Ha még egyetemen vagy, egész könnyű dolgod van, mert csomó lehetőség adott a gyakorláshoz: TDK-zhatsz, bekapcsolódhatsz folyó kutatásokba, versenyezhetsz, stb. Ha éppen nem jársz egyetemre, de érdekel a doktori, a TDK amúgy nyitott az egyetemeken, szóval ülj be, hallgass előadásokat és kapcsolódj be a véleményezésbe. Kutatáshoz "kívülről" is csatlakozhatsz, konferenciára jóformán bárki mehet, a tudományos cikkek (tanuld a stílust) szintén bárki számára elérhetők.

Ha pedig minden megvolt, és még mindig úgy gondolod, hogy belevágnál: hajrá!