tl;dr: mintatanterv a való életben és élet a való életben.

tl;dr II: hálagyakorlat a való életben.

Van egy mindmapem. Pontosabban több, mert újabban ezekből élem az életem. Segítenek eligazodni, mert annyi minden történik párhuzamosan és gyors egymás utánban, hogy még én is - aki egyébként szereti a pörgést -, csak kapkodom a fejem.

Kezdjük az alapoknál.

Az elején minden félévben kötelező legalább 2 tárgyat teljesítenem. Ez ebben a félévben három lett, van egy Academic English kurzusom, amit imádok, és két PhD kurzusom, amik most a témám szempontjából is tök jó lehetőségeket tartogatnak (például, az egyik megküzdési stratégiához tartozó fejezetrészt el tudom készíteni ebben a félévben). Meg amúgy felvettem 5 PhD-s készségfejlesztő kurzust, és már nagyon várom őket. Ide veled, új tudás.

Aztán ott van az oktatás, ami félévenként 2 órában (!mármint, elvileg a 45 perces blokk egy óra értelemben!) értelmezendő. Az előző félévben két tárgyban tartottam összesen három alkalommal órát. Ebben a félévben hálás-lelkes-izgatott-büszke vagyok egyszerre, mert négy tárgyban, összesen 10 alkalommal tarthatok órákat. Ebből kettőt angolul.

Folytatódik a lista a kutatással. Nos, az előző félév végére megszülettek az első eredményeim az előkutatásból, most pedig a fő kutatási fázis előkészítése zajlik. Itt az az érzésem, hogy amint befejezek egy feladatot, lesz kettő újabb. Várom a pillanatot, amikor elkezdődik maga a mérési rész, és elkezdenek szállingózni az első adatok. Várom már, hogy újra adattáblákból álló hatalmas papírok legyenek a szőnyegem. Várom már, hogy újra elvesszek a számokban és szövegekben. Várom már, hogy újra új összefüggéseket fedezzek fel. Várom már, hogy összegezhessem, mit alkottam.

Van még konzultáció. Ezt hetente csináljuk, és van, hogy 10 különböző téma van, meg van olyan, mint a tegnapi, amikor összesen 3 dologról beszélünk, de annak kell másfél óra.

És, ettől a félévtől már van publikáció is. Mármint, még nincs, de lennie kell. Majd. Valahogy. Valahol.

Szóval ez volt a mintatanterv. Ezen kívül van még négy csodás diplomamunkázóm, két projektes hallgatóm, etikai bizottsági titkári feladatok, GTK UP+GRADE szakmai vezetés, GTK online magazin szerkesztői feladatok és a csapat koordinálása, meg ami úgy jön. Például Izlandon az Európai Pozitív Pszichológia Konferencia, merthogy elfogadták az előadás és a poszter absztraktomat is. Ez még mindig hihetetlen érzés kicsit.

Ezt most úgy írom, hogy elfáradtam valamennyire.
Elfáradtam valamennyire, mert ma úgy néz ki, sikerült átadni valamit 8 középiskolásnak, hogy könnyebben vegyék a kihívásokat.
Elfáradtam valamennyire, mert közben rengeteget kaptam tőlük az őszinteségükkel és nyíltságukkal, és azzal, ahogy bevonódtak a feladatokba.
Elfáradtam valamennyire, mert sokat nevettünk, miközben önismeretet gyakoroltunk.
Elfáradtam valamennyire, mert őszintén úgy gondolom, Szandival és Gyurival szuper alkalmat hoztunk össze, és sikerült értéket teremteni.
Elfáradtam valamennyire, mert ma is fejlődtem.

Hálás vagyok, hogy annyi jó dolog van az életemben, hogy mindmapre van szükségem hozzájuk.
Hálás vagyok, hogy olyan dolgokban fáradhatok el valamennyire, amik miatt minden nap megéri felkelni.
Hálás vagyok, hogy inspiráló emberekkel dolgozhatok együtt.
Hálás vagyok, hogy ezt van kivel megosztanom.
Hálás vagyok, hogy ez az életem.